A nem szőtt égésgátló anyagok népszerű új termékek a piacon, de hogyan kell tesztelni a nem szőtt anyagokat? Mi a helyzet az égésgátló teljesítménnyel? Az anyagok égésgátló tulajdonságainak vizsgálati módszerei a minták mérete alapján három kategóriába sorolhatók: laboratóriumi vizsgálatok, közepes méretű vizsgálatok és nagyméretű vizsgálatok. Az első két kategóriát azonban általában a vizsgált anyagok bizonyos égésgátló paraméterei alapján használják. Az égésgátló teljesítményvizsgálati módszerek a következő kategóriákba sorolhatók.
Gyújthatóság
A gyújtó- és éghető vizsgált anyagok gyulladása számos tényezőtől függ, mint például a gyújtóforrás által biztosított hő, a rendelkezésre álló oxigén mennyisége és a gyújtóforrás alkalmazásának ideje. A gyújtóforrás lehet kémiai hőenergia, elektromos hőenergia vagy mechanikai hőenergia. A gyújtófelülettel ellenőrizhető, hogy az anyag könnyen meggyullad-e konvekciós vagy sugárzási hő, illetve láng hatására. Megfelelő kísérleti módszerekkel szimulálható az anyagok gyulladási hajlama a kezdeti gyújtástól a villanógyulladási folyamat különböző szakaszaiban, ezáltal meghatározva, hogy az anyag meggyullad-e alacsony intenzitású gyújtóforrások alatt (sugárzási hőforrások nélkül)! Átalakulhat-e egy kis tűz villanótűzzé tűzgyújtáskor és nagy intenzitású sugárzási hő hatására?
Lángterjedés
A lángterjedési vizsgálat az anyag felületén keletkező lángenergiát vizsgálja, és ennek kulcsfontosságú tényezője a gyúlékony gázok keletkezése az anyag felületén, vagy a gyúlékony gázok képződése az anyag belsejében, amelyek az anyag felületére juthatnak. Az anyag gyúlékonysága szintén közvetlenül összefügg a lángterjedéssel. A szigetelőanyagok felülete gyorsabban meggyullad, és nagyobb a lángterjedési sebessége. A lángterjedési sebesség a lángfront kialakulásának leolvasási sebessége bizonyos égési körülmények között. Minél nagyobb a lángterjedési sebesség, annál könnyebb a tűz átterjedése a közeli tárgyakra és a tűz kiterjesztése. Előfordul, hogy maguk a lángot terjesztő anyagok alacsony tűzveszélyesek, de a tűz által érintett anyagok által okozott károk nagyon súlyosak.
Hőfelszabadulás
Egy anyag hőfelszabadulási vizsgálata során az égés során felszabaduló teljes hőt teljes hőfelszabadulásnak, az egységnyi tömegre (vagy testre) jutó egységnyi időre jutó felszabaduló hőt pedig hőfelszabadulási sebességnek nevezzük. Mind a teljes hőfelszabadulás, mind a hőfelszabadulási sebesség kifejezhető hőáram-intenzitás egységekben, de a mértékegységek az alkalmazott módszertől függően eltérőek. Az anyag égésének különböző szakaszaiban a hőfelszabadulási sebesség eredetileg változó: az állandó hőfelszabadulási sebesség és az átlagos hőfelszabadulási sebesség. A hőfelszabadulási sebesség befolyásolja a tűz környezetének hőmérsékletét és a tűz terjedési sebességét, és az anyag potenciális tűzveszélyének egyik meghatározó tényezője. Minél nagyobb a hőfelszabadulás, annál könnyebben és gyorsabban alakul ki villámtűz, és annál magasabb és alacsonyabb a tűzveszély mértéke.
Másodlagos tűzhatás
Füstképződés vizsgálata A füstképződés az egyik komoly kockázati tényező a tűzeseteknél, mivel a nagy láthatóság lehetővé teszi az emberek evakuálását az épületből, és segít a tűzoltóknak a tűz helyének meghatározásában és időben történő eloltásában, míg a füst jelentősen csökkenti a láthatóságot és nyugtató hatású. A füstképződést gyakran füstsűrűséggel vagy optikai sűrűséggel fejezik ki. A füstsűrűség azt jellemzi, hogy az adott körülmények között az anyag bomlása vagy összetétele által keletkező füst mennyire akadályozza a fényt és a látást. Az anyagok füstképződése eltér a nyílt lángétól. Minél nagyobb a füstsűrűség és minél gyorsabban növekszik a füstsűrűség, annál több idő áll rendelkezésre a keletkezett füst mennyiségének meghatározására. A megállapított elveink szerint a füstképződés meghatározására szolgáló módszerek két kategóriába sorolhatók: száraz optikai módszerek, amelyek a füstsűrűséget mérik, és tömegmódszerek, amelyek a füst tömegét mérik. A füstmérés statikusan vagy dinamikusan végezhető.
Amikor az égéstermékek és a szerves anyagok mérgező összetevőit lebontják és tűzben földelő tulajdonságaikat vizsgálják, különféle földelő tulajdonságokkal rendelkező gázok keletkezhetnek. Például, ha a szerves vegyületek bomlása mély, oxigénvegyületeket szabadíthatnak fel, amelyek szubbsavas és savas vegyületeket képezhetnek. A foszforvegyületek foszfor-dikalkogenideket szabadíthatnak fel, amelyek ezután terminális savakat és más foszfortartalmú savas vegyületeket képezhetnek. A tűzben keletkező korrozív gázok különféle anyagokat korrodálhatnak, ami berendezések (különösen elektronikus és elektromos berendezések) meghibásodását okozhatja. Különösen a tűzben keletkező korrozív gázok koncentrációja nagyon magas, ami fokozhatja az anyagok vagy termékek kitett felületeinek oxidációs sebességét, ami oxidációs korróziót eredményez a felületen.
A lángálló nemszőtt szövet jellemzői és alkalmazásai
A lángálló nemszőtt szövet egyfajta lángálló tulajdonságokkal rendelkező nemszőtt szövet. A lángálló nemszőtt szövet nemcsak kiváló szigeteléssel, vízszigeteléssel, kopásállósággal, szennyeződés-ellenállással és kényelemmel rendelkezik, hanem könnyű, nagy szilárdságú és korrózióálló, széleskörű alkalmazási lehetőségekkel. A lángálló nemszőtt szövetet széles körben használják olyan területeken, mint az építőipar, az autóipar, a repülés és a hajózás. Kiváló lángálló teljesítményét speciális szálszerkezetének és lángálló kezelésének tulajdonítja. A gyártási költségek azonban magasak, ezért optimalizálni kell a technológiát és csökkenteni kell a költségeket, miközben erősíteni kell a vonatkozó szabályozások és szabványok kidolgozását.
Dongguan Liansheng nem szőtt Technology Co., Ltd.A vállalatot 2020 májusában alapították. Nagyméretű nemszőtt szövet gyártó vállalatként működik, amely integrálja a kutatás-fejlesztést, a termelést és az értékesítést. Különböző színű, 3,2 méternél kisebb szélességű, 9 grammtól 300 grammig terjedő PP sodort kötésű nemszőtt szöveteket tud előállítani.
Közzététel ideje: 2024. augusztus 23.