Mi a nem szőtt anyag a palántatermesztéshez és milyen előnyei vannak?
A faiskolai nemszőtt szövet egy új és hatékony burkolóanyag, amelyet polipropilén szálak meleg sajtolásával állítanak elő, és amely szigetelő, lélegző, páralecsapódásgátló, korrózióálló és tartós tulajdonságokkal rendelkezik. A rizspalántaföldeket évek óta műanyag fóliával borítják a palántaneveléshez. Bár ez a módszer jó szigetelőképességgel rendelkezik, a palánták hajlamosak a nyúlásra, a bakteriális hervadásra és hervadásra, sőt a magas hőmérsékletű égésre is. A palánták szellőztetése és finomítása naponta szükséges, ami munkaigényes, és nagy mennyiségű vízutánpótlást igényel a magágyban.
A nem szőtt textíliával történő rizspalánta-termesztés egy új technológia, amely a hagyományos műanyag fóliát nem szőtt textíliával helyettesíti, ami egy újabb innováció a rizspalánta-termesztési technológiában. A nem szőtt textíliával történő bevonás viszonylag stabil környezeti feltételeket biztosíthat, például fényt, hőmérsékletet és levegőt a korai rizspalánták növekedéséhez, elősegítheti a palánták jobb fejlődését, és ezáltal javíthatja a rizshozamot. Kétéves kísérletek eredményei azt mutatják, hogy a nem szőtt textíliával történő bevonás körülbelül 2,5%-kal növelheti a hozamot.
1. A speciális nem szőtt szövet mikropórusokkal rendelkezik a természetes szellőzés érdekében, és a fólia belsejében a legmagasabb hőmérséklet 9-12 ℃-kal alacsonyabb, mint a műanyag fóliával borított felületé, míg a legalacsonyabb hőmérséklet mindössze 1-2 ℃-kal alacsonyabb, mint a műanyag fóliával borított felületé. A hőmérséklet stabil, így elkerülhető a műanyag fóliabevonat okozta magas hőmérsékletű palántaégetés jelensége.
2. A rizs palántatermesztést speciális nem szőtt anyaggal borítják, nagy páratartalom-változásokkal, és nincs szükség kézi szellőztetésre és palántafinomításra, ami jelentősen megtakaríthatja a munkaerőt és csökkentheti a munkaintenzitást.
3. A nem szőtt szövet áteresztő, és eső esetén az esővíz a nem szőtt szöveten keresztül bejuthat a magágy talajába. A természetes csapadék felhasználható, míg a mezőgazdasági fólia nem lehetséges, így csökkentve az öntözés gyakoriságát, valamint vizet és munkaerőt takarítva meg.
4. A nem szőtt anyaggal borított palánták rövidek és erősek, rendezettek, több hajtásuk van, felálló levelekkel és sötétebb színekkel.
1. A nem szőtt textíliával történő palántanevelés során a műanyag fólia késői eltávolításának korai szakaszában alacsony a hőmérséklet. A palántanevelés korai szakaszában a fólia fóliával való lefedettségének idejét megfelelően meg kell hosszabbítani a szigetelés és a hidratáló hatás javítása érdekében. Miután az összes palánta kikelt, a műanyag fóliát az első levél teljes kibomlása után kell eltávolítani.
2. Időben öntözze meg az ágyásföldet, amikor a felszíne fehérré és szárazá válik. Nem kell levenni a vásznat, öntsön vizet közvetlenül a vásznra, és a víz a vásznon lévő pórusokon keresztül behatol a magágyba. De ügyeljen arra, hogy ne öntsön vizet a magágyra a műanyag fólia eltávolítása előtt.
3. Időben történő feltárás és palántanevelés nem szőtt textíliával. A palántanevelés korai szakaszában a lehető legjobban fenn kell tartani a hőmérsékletet, szellőztetés és palántanedvesítés nélkül. Május közepe után azonban a külső hőmérséklet tovább emelkedik, és amikor az ágyás hőmérséklete meghaladja a 30 ℃-ot, a szellőztetést és a palántanevelést is el kell végezni a palánták túlzott növekedésének és minőségük romlásának elkerülése érdekében.
4. Időben történő trágyázás palántaneveléshez nem szőtt textíliával. Az alaptrágya elegendő, és általában 3,5 levél megjelenése előtt nem kell trágyázni. A tálcás palántanevelés egyszer trágyázható, a textília eltávolításával, átültetés előtt. A hagyományos száraz palántanevelés nagy levélkora miatt 3,5 levél megjelenése után fokozatosan műtrágyaveszteség mutatkozik. Ekkor el kell távolítani a textíliát, és megfelelő mennyiségű nitrogénműtrágyát kell kijuttatni a palánta növekedésének elősegítése érdekében.